Őszi csillagképek
- Kategória: Közélet *
Ősszel az éjszakák hosszabbodnak, és egyre több új csillagkép tűnik fel a hajnali égen. Mivel egyre korábban sötétedik, este még a Nagy Nyári Háromszög ragyog felettünk. Augusztusi földközelsége után lassan távolodik tőlünk a Mars, de sárgás fénypontként még sokáig megfigyelhető. Érdemes az elkövetkező hetek során többször is ránéznünk: fényessége ugyanis rohamosan csökken. Ez akkor feltűnő, ha a Nagy Nyári Háromszög legfényesebb tagjához: a fehéres Vegához hasonlítjuk. A szeptember eleji -2,6 magnitúdós fényességéről a hónap végére -2,0 magnitúdóra halványodik, majd október végére eléri a -1,0 magnitúdót - az évet pedig a fordított magnitúdóskála pozitív részében fejezi be.
Ősszel magasra emelkedik az égen az Androméda csillagkép, amely a közismert Androméda-galaxisról híres. Megpillantásához kivilágított városokból legalább egy binokulár (közismert nevén katonai távcső) kell, de vidékről szabad szemmel is látható, ráadásul nagyobb méretben, mint a városi távcsövezőknek. Az Androméda-galaxis a Tejútrendszerünkhöz hasonló, ám a miénknél kicsit nagyobb spirális csillagváros, 2,9 millió fényév távolságra található. Mérete, tömege alig nagyobb a mi Tejútrendszerünkénél (ha valaki az Androméda-galaxisból felénk nézne, hasonló látványban lenne része, mint nekünk).
Újabb érdekesség az Andromédában az egyik olyan Naprendszeren kívüli csillag, amely körül több bolygót is felfedeztek. Az Upsilon Andromedae egy 44 fényévre lévő, 1,3 naptömegű +4 magnitúdó látszó fényességű csillag. Eddig három kísérőjét találtuk meg, de a rendszerben valószínűleg sok további bolygó kering. Bár szabad szemmel ugyanolyan csillagnak látszik, mint a többi, érdemes felkeresni az égen: exobolygós csillagot még úgysem láttunk. Az Upsilon Andromedae körül keringő három bolygó paraméterei a mellékelt táblázatban olvashatók. Jól látható a más exobolygóknál is megfigyelt furcsaság: a csillaghoz nagyon közel kering egy Jupiter kategóriájú bolygó, amit a rendszer kialakulása utáni kaotikus kölcsönhatások penderítettek a centrum közelébe.
A közelben, a Pegazus csillagképben kereshető fel az 51 Pegasi csillag, amely körül még az elsők között fedeztek fel exobolygót. Az 51 Pegasi színképtípusa G5V, tehát a Napunkhoz hasonló, tömege is mindössze 6 százalékkal nagyobb a mienkénél. Mivel 17,5 fényévre van tőlünk, mindössze +5,5 magnitúdó a fényessége. Az Upsilon Andromedaenál ez a csillag nehezebb célpont; szabad szemmel csak vidéki, zavaró fényektől mentes égbolton látható, de kivilágított városokból már a legegyszerűbb teleszkóp is megmutatja. Bolygója ellenben még a legnagyobb távcsövekkel sem pillantható meg, felfedezni is csak közvetett úton sikerült. A bolygó tömege legalább fele a Jupiterének, 4,2 napos periódussal járja körül a csillagát. mindössze 0,05 Cs.E. távolságban. Ha a Naprendszerbe helyeznénk, a Merkúr pályájánál nyolcszor beljebb mozogna.
Az égbolt közelebbi látnivalóiról se feledkezzünk meg: szeptember 23-án 12:47-kor érkezik el az őszi napéjegyenlőség. A jelenség októberben igen látványos: a hónap végén már egy órával sötétedik korábban mint a végén, emiatt át is állunk a téli időszámításra.