Életrajzi adatok
Magyar származású matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megalkotója. A princetoni Institute of Advanced Study professzora, az amerikai Atomenergia Bizottság tagja. A halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés egyik zsenije. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja.
Neumann János jómódú, bankár zsidócsaládban született Margittai Neumann János Lajos néven Budapesten, 1903. december 28-án. Iskolai tanulmányait 1913-ban kezdte meg a akkoriban a világ egyik legjobb középiskolájának tartott Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1921-ben érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be, fő tárgya a matematika, melléktárgyai a fizika és a kémia voltak. Ezzel párhuzamosan a berlini egyetemen is tanult, valamint Zürichben vegyészmérnöknek. Zürichi vegyészi diplomájával azonos időben szerezte meg a summa cum laude matematikai doktorátust a budapesti tudományegyetemen. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése; 1926–ban doktori címet nyert. Ösztöndíjasként ment Göttingenbe, 23 évesen pedig ő volt a berlini egyetem legfiatalabb tanára. 1927-től a berlini egyetemen, 1929-től pedig a hamburgi egyetemen tanított matematikát.
1930-ban vendégprofesszornak hívták a princetoni egyetemre, az Egyesült Államokba, harmincéves korában kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává. Családjával együtt Amerikába költözött, 1937-ben amerikai állampolgár lett. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, részt vett a az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban. 1955-ben pedig az öttagú Atomenergiai Bizottság (Atomic Energy Commission) tagjává nevezték ki. Érdeklődése az alkalmazott matematikai problémák, ballisztikai, hidrodinamikai kérdések felé fordult. 1944-től részt vett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Ennek alapelveit – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elveknek nevezzük. A pennsylvaniai egyetemen kiemelkedő érdemeket szerzett az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megépítésében. Tudományos tevékenységének egyik fontos állomása a princetoni Institute for Advanced Studyban (IAS) épített gép: az emberi agy feladatmegoldásaiak mintájára megalkotta az algoritmust, az agyat vette alapul a számítógépen való számítások elvégzésének megvalósításához. Ma is ezen az elvek alapján működik a világ valamennyi számítógépe.
Neumann János jelentős eredményeket mutatott fel más területeken is. Lefektette a numerikus matematika alapjait, közgazdászként foglalkozott a játékelmélettel, fizikusként a lökés- és robbanáshullámok fizikájának vezető szakértője volt, jelentős eredményeket ért el a folyadékok és gázok hangsebességnél gyorsabb turbulens áramlásának kutatásában. Tagja volt az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Academia dei Linceinek, a Holland Királyi Akadémiának, a Perui Tudományos Akadémiának. Tiszteletbeli tagja volt az Eötvös Társulatnak, elnöke volt az Amerikai Matematikai Társaságnak. Tiszteletbeli doktor volt a Princetoni Egyetemen, a Harvard Egyetemen, az Isztambuli Egyetemen, a Case Műegyetemen, a Marylandi Egyetemen, a Müncheni Műegyetemen. Elnyerte a Fermi-díjat, az USA-érdemrendet, az Einstein-érmet, az USA Szabadság Érmét Eisenhower elnöktől.
Utolsó éveiben súlyos daganatos betegségben szenvedett, amelyet valószínűleg az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozott. 1957-ben Washington-ban halt meg, hamvait Princetonban helyezték el. Az USA Légierejének Űrparancsnoksági Központjában a Repülés és Rakéta Úttörőinek Dicsőségcsarnokában bemutatott 15 személy egyike. Nevének emlékét a Holdon kráter őrzi, 2000-ben a Financial Times a XX. század emberének nevezte.
